Hírlevél feliratkozás
Életmód

Mi is valójában a függőség? II.

leszokás, biorezonancia, függőség, dohányzás

Az Amerikai Addiktológiai Társaság (ASAM) nemrégiben újradefiniálta a függőség fogalmát: e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési probléma.

Az Amerikai Addiktológiai Társaság (ASAM)  nemrégiben újradefiniálta a függőség fogalmát: e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési probléma.

Ez az első alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította, hogy a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros viselkedés. A függőség ugyanis a külső megnyilvánulásokon túl egyes agyi területek működését is krónikusan megváltoztatja.

A tudományos társaság egy négyéves, 80 szakértő bevonásával folytatott vizsgálat eredményeképpen alkotta meg az új meghatározást. Az új definíció szerint a függőség primer kórkép, azaz nem bizonyos érzelmi és pszichiátriai problémák következménye. Az pedig, hogy a függőséget krónikus betegségnek nyilvánították, azt jelenti, hogy egy életen keresztül kellene monitorozni, illetve szükség esetén kezelni, hasonlóan a szintén krónikus betegségnek számító szív- és érrendszeri panaszokhoz vagy a cukorbetegséghez.

A függőség 40-60%-ban magyarázható a genetikai örökséggel


A bejelentés tulajdonképpen nem meglepő. Már a nyolcvanas években felmerült a kérdés, hogy a függőség mennyiben viselkedési és mennyiben agyi rendellenesség. Az agykutatás az elmúlt évtizedekben fantasztikusan lendületesen fejlődött a képalkotó eljárások terén, és ezek segítségével az agyi folyamatok megismerése területén is óriási haladás történt.

De ettől még az ember bio-pszicho-szociális lény, azaz több, mint a központi idegrendszere. Van egy genetikai örökségünk, amely hajlamosíthat a függőség kialakulására, de az, hogy az addikció tényelegesen kialakul-e, a környezeti tényezők hatásának, visszahatásának is függvénye. Egészen másképp néz ki például egy heroinista Moszkvában, Londonban vagy Budapesten. Vagy egy olyan ember, aki társasági dohányos, azaz hiányzik nála a dohányzást meghatározó biológiai-pszichés érzékenység, könnyebben le fog szokni a dohányzásról, mint az, akinél erős a genetikai hajlam. Nem lehet, és nem is érdemes egymástól elválasztani a biológiai, a pszichológiai és a szociális tényezőket.

Az addikció kialakulásában 40-60 százalékra tehetjük a genetikai örökség szerepét, ami elsősorban bizonyos központi idegrendszeri mintázatokban jelenik meg. Száz fölött van azoknak az ismert génváltozatoknak (polimorfizmusoknak) a száma, amelyek egy része a szert használókban nagy valószínűséggel jelen van.

"Minden olyan törekvés, amely valamilyen addiktív potenciállal rendelkező kémiai anyag népszerűsítését tűzi célul, azért komoly felelőtlenség, mert lényegében mások idegi szinapszisaival játszik. A már kialakult szenvedélybetegség azonban az egyéni akarattól sokszor lényegében független viselkedést jelent, ezért ennek gyógyítása szakemberek feladata, nem börtönőröké.”  Dr. Katona István agykutató



Kapcsolódó információk

Cikkek

Négy dolog, amelytől az idős elme éles maradhat
A dohányzás tényleg karcsún tart?
Mi az a biofizikai orvoslás?
A legtermészetesebb méregtelenítés II.
Hogyan működik a biorezonancia?

       

Események

Dr. Voll féle állapotfelmérés Ibrány-Nagyhalász
Ingyenes dohányzásleszoktató program!

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS