A címben idézett figyelmeztetést mindenki ismeri, ott olvasható minden csomag cigarettán. Azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy mennyire ártalmas a cigaretta, miben is nyilvánul meg ez az ártalom.
A cigarettafüst - amelyben eddig több mint (négyezerféle!) károsító anyagot mutattak ki - legközvetlenebbül, legtöményebben a légutakkal, a tüdővel kerül kapcsolatba. A dohányfüst hatásai a légutak egyes szakaszain – elsősorban anatómiai okok miatt – eltérőek lehetnek.
Nagy légutak (gége, légcső, nagyobb hörgők)
A légúti nyálkahártya mirigyei a folyamatos gyulladás következtében kórosan átalakulnak, és egyre sűrűbb, tapadósabb és nagyobb mennyiségű váladékot termelnek.
A dohányfüst közvetlen mérgező hatása, illetve a gyulladásos reakció következtében megbénul a csillószőrök mozgása, így kiesik a hörgők legfontosabb öntisztító képessége.
Ebben az ördögi körben felszaporodik a hörgőváladék mennyisége, a dohányfüst rákkeltő és egyéb károsító anyagai koncentrálódnak a pangó váladékban.
Ez kitűnő táptalaj a baktériumok számára is, és az egyébként steril hörgőrendszerben fertőzések alakulhatnak ki. A nyálkahártya védekező mechanizmusainak a károsodása révén a rákkeltő anyagok közvetlenül érintkezhetnek a hámsejtekkel, amelynek hatására sokszorosára nő azok rákos elfajulásának a kockázata: gyakrabban alakul ki tüdőrák.
Kis légutak
A hörgőváladék felszaporodása és a gyulladásos folyamatok mellett – amelyek a kislégutakban is fokozzák a hörgőrák kialakulásának kockázatát – már a hörgők izomzata is érintett, illetve a hörgők közötti térben lévő kötőszövetek is felszaporodhatnak (fibrózis). Ez az oka annak, hogy a dohányosoknál gyakrabban alakul ki az asztmához hasonló fulladáshoz vezető hörgőgörcs. Ugyanakkor a dohányosok hörgőgörcse sokkal nehezebben reagál a különböző gyógyszeres kezelésekre, mint az asztmásoké, hiszen eltérő okok, másfajta sejtek játszanak szerepet a gyulladás kialakulásában.
A tüdő rugalmas állományának elvesztése a tüdőtágulat (emfizéma) kialakulásának fontos oka. A kishörgők szűkülete és a tüdőszövet rugalmasságának a károsodása levegőcsapdák kialakulásához vezethet. A levegőcsapdákból a hörgők korai záródása miatt nem tudjuk kilélegezni a levegőt, a csapdába szorult elhasznált levegő pedig megakadályozza, hogy a belégzés során ismét megnyíló légutakon keresztül friss, oxigénben gazdag levegő áramolhasson a már megtelt tüdőrészekbe. A tüdő így felfúvódik, fokozottabb légzési munkával tudja csak a szervezetet ellátni friss vérrel. A légzőizmok elfáradnak, vészhelyzetben pedig nem áll a rendelkezésükre tartalék, amelyet a dohányos, beteg ember fulladásérzés, nehézlégzés formájában él meg.
Léghólyagocskák (alveolusok)
A gyulladás és a tüdők kitágulása következtében a léghólyagocskák fala megfeszül, és gyakran szétszakad. Így nagyobb üregek alakulnak ki, de az alveolusok és a köztük levő erecskék számának a csökkenése miatt drasztikusan csökken az aktív légzőfelület. Ezáltal romlik a léghólyagocskákban lévő levegő és a hajszálerekben keringő vér között gázcsere, kevesebb oxigént tudnak a vörösvértestek felvenni és a szervezet távoli pontjaira szállítani.
COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease)
A dohányzás leggyakoribb súlyos következménye a tüdőkben. Magyarországon kb. 400 ezer ember szenved a COPD-nek nevezett krónikus, hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségben. A COPD a 4. vezető halálok, és a megbetegedések 90%-áért a dohányzás tehető felelőssé.
Egy olyan megelőzhető és kezelhető betegség, melyet túlnyomóan visszafordíthatatlan hörgőszűkület jellemez. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emfizéma).
Tüdőrák
A dohányzás legrettegettebb szövődménye a tüdőrák. A tüdőrákos esetek 90-95%-a dohányosok körében fejlődik ki. A tüdőrák a leggyakoribb halálos légzőszervi betegség, és az összes daganatos halálok között is a tüdőrák a leggyakoribb. Évente több mint 8000 ember veszíti életét tüdőrákban Magyarországon.
Mindezek felsorolásával a dohányfüst tüdőre kifejtett hatását próbáltam bemutatni. A valóságban ez sokkal összetettebb folyamat, de talán ebből is nyilvánvaló, hogy a károsító hatások egymást erősítik, és a tüdő, az emberi szervezet tulajdonképpen védtelen a cigarettafüsttel szemben.
