A Yo-Jo-Gaku rendszerében négy testet és négy alapenergiát különböztetünk meg.
A Yo-Jo-Gaku rendszerében négy testet és négy alapenergiát különböztetünk meg. Hogy ezek az energiák mennyire meghatározóak a világ működése szempontjából, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a négy legnagyobb világvallás is ezek köré szerveződött.
A négy test:
• a fizikai
• a mentális
• az érzelmi
• a spirituális
Négy alapenergiát rendelünk ezekhez. Ezek:
• az erő
• az akarat
• a szeretet
• a szabadság
A buddhizmus fő irányvonala a szabadság energiából táplálkozik, hiszen az előrelépés lehetősége náluk a vágyaktól való megszabadulás. Megközelítésük szerint a földi halandó csakis ekkor képes betölteni földi pályáját és kilépni a világ körforgásából, ahogyan azt ők feltételezik. Természetesen az ő filozófiájukban is megtalálható a többi energia, azonban a szabadság energia náluk kiemelten kezelt.
A kereszténység a szeretet eszméjét állítja középpontba. Ezt a templomaink szimbolikája is remekül tükrözi.
Az erő megjelenése alapvetően a zsidó vallásnak a fő vonulata. Az erő, a hatalom és a pénz. Ebben az összefüggésben érdemes átgondolni ezt a területet.
Az iszlámban az akarat energia az elsődleges. Az öngyilkos merénylők hitük védelme érdekében áldozzák életüket, és ezzel az akarattal Allah mellé kerülnek a túlvilágon. Ez a vallási fanatizmus leginkább erre a hitre jellemző.
A vallások vizsgálatakor mindig figyelemben kell vennünk a gyökereket. Azt, mi volt a kiinduló tétel, hiszen a mai megnyilvánulások már elég messze járhatnak az eredeti szándéktól, mely létrehozta őket.
Minden vallásnak megvannak azok a tevékenységei, melyek segítségével a lelki életet gyakoroltatja híveivel. Ám ezek ma már kevésbé kézzelfoghatóak, mint régen voltak.
A kereszténység kialakulásának idejében Jézus megváltotta az emberiséget a bűneiből. Az eszmerendszer, melyet létrehozott, olyan erős volt, hogy ha nem is ugyanabban a formában, de a mai napig fennmaradt. Ő hatalmas energiával rendelkezett, mely a mai napig hatással van ránk. Az az eszmeiség, melyet ő jelképezett, hatalmas pozitív energiát képviselt, mellyel rengeteg ember gondolkodásmódját, tudatszintjét megemelte.
Ma már tudományosan is bizonyított, mért tény, hogy a pozitív gondolat hatványozottan erősebb, mint a negatív. Ezért lehetséges, hogy az a fajta pozitív kiáramlás, amit ő létrehozott ki tudta egyensúlyozni a rosszat. Azok a villongások, melyek ma vagy akár régebben is az egyes felekezetek között voltak, azok nem a keresztény tanok szerint valók. Ezek már minden esetben bizonyos érdekcsoportok energiáit képviselték.
A buddhizmus elkerülte azt a csapdahelyzetet, melybe a kereszténység beleesett, vagyis nem lett belőle gazdasági vállalkozás. Ez annak köszönhető, hogy náluk az ember lelki fejlődésének záloga a vágyakról való lemondás. A szerzeteseknek, nem lehetett vagyona. A kereszténység is így indult, azonban amikor a vallás és a politika összekapcsolódott, amikor az egyház vezetője politikai vezetővé is vált, a dolgok más irányt vettek.
Amikor azt vizsgáljuk, mitől boldog az ember, láthatjuk, vannak, akiknek sok pénzük van és mégsem boldogok, ám láthatunk olyanokat, akik nem tehetősek, mégis harmonikusan élnek. Ha elégedett vagyok, akkor boldog vagyok. Az elégedettség megtapasztalása sokkal fontosabb az állandó szerzési vágynál, mert annak soha nincsen vége. Ha ma szereztem valamit, holnap mást akarok, de lehet, hogy holnapután már ráunok, és egyfajta pótcselekvésekbe menekülök, vagyis állandóan futok valami után. Ha elégedett vagyok, mert megtaláltam önmagam, képes vagyok önmagam megvalósítására, ha felfedezem az életnek a nagyszerűségeit, ha a figyelmem nem állandóan kifelé irányul, nem állandóan a kinti világból várom a boldogság érzését, azonnal megtalálom azt.
Írta: Szilágyi István
