Hírlevél feliratkozás
Életmód

Progresszív relaxáció

relaxáció, progresszív relaxáció, lélek, izom, pihenés, stressz, stresszoldás, koncentráció, szorongás

Az izmok meghatározott sorrendben történő megfeszítése és ellazítása bárhol és bármikor segít a lelki nyugalom elérésében.

Szerző

Husztiné Hajdú Erika
magatartás- és hipnoterapeuta

HÍD-tag

pszichológus

Aki már tapasztalta, hogy milyen érzés az, amikor a napi hajtás mellett lazítani próbál, miközben igyekszik pozitív gondolatokkal is ráerősíteni, és mégis hiába hajtogatja, hogy „nyugodt vagyok”, mert közben egészen mást érez – annak érdemes tovább bővítenie relaxációs ismereteit.

Az önszuggesztív módszerek mellett (ezek egyike az Autogén Tréning) a relaxációs módszerek egy másik nagy csoportját képezik a nem szuggesztív módszerek. Ezek közül a legelterjedtebb a progresszív relaxáció. Azért hívják progresszívnek, mert ez a módszer a szervezet izmait meghatározott sorrendben feszíti és lazítja el, és a feszítések-lazítások hatásai összegződnek.

A módszer E. Jacobson nevéhez fűződik, aki felfigyelt arra az összefüggésre, hogy a szervezet általános ellenálló képessége, fizikai megterhelhetősége, a kontrollképessége és önszabályozási színvonala közvetlenül összefügg az izomtónus általános állapotával.

Azt tapasztalta, hogy a betegek általában két típusba sorolhatóak:

- A gyenge izomzatú, kis ellenálló képességű, fáradékony és nem kitartó típus.

- A mozgékony, fokozottan nyugtalan típus, de aki gazdaságtalanul és túlzó mértékben használja az energiáit, és egy stabil nyugalmi szint elérésére szinte képtelen.

Laza izom – nyugodt idegrendszerrelaxáció

Jacobson rámutatott, hogy az idegrendszer nyugalmának előfeltétele az izomzat megfelelő lazítása. Véleménye szerint nagyobb mértékű és kedvezőbb ellazulási szintet érhetünk el az izom-összehúzódások közvetítő szabályozásán át, mint szuggesztív úton.

EMG-vel (elektromiográffal) végzett kísérleteivel igazolta azt a neurofiziológiai összefüggést, hogy az EMG reakcióminták azonosak az aktív munka, a valóságos mozgás, illetve a képzelt vagy imitált mozgás eseteiben.

Kimutatta, hogy az izomaktivitás csökkentése jellemző módon a nyugalmi szint felé mozdítja a központi, idegrendszeri izgalmi állapotot is: akkor is, ha ez valóságos, akkor is, ha képzeleti (imaginatív) tevékenység eredménye.

A szuggesztiókat használó passzív koncentrációval szemben a progresszív relaxációban az aktivitás kap nagyobb teret: a hangsúly az aktivitás-passzivitás, az izomfeszülés- és lazulásérzet ellentéteire és ezek tanult tudatosítására helyeződik. Ezért nevezik ezt a módszert aktív relaxációnak is.

„Ha ÉN akarom, feszítek, ha ÉN akarom, lazítok”

Jacobson szerint azért is előnyös a progresszív relaxáció, mert a terapeuta-páciens kapcsolatot előnytelenül fixálják a szuggesztív módszerek, a beteg függőségét fokozzák – miközben az a cél, hogy a kliens saját maga tanuljon és gyakoroljon.

Tény azonban, hogy a szuggesztív módszereket értő módon alkalmazó, képzett terapeuta is a kliense autonómiáját építi a függőség konzerválása helyett, és a progresszív relaxáció sem teljesen szuggesztiómentes. Főként akkor, ha összekapcsolódik más technikával, pl. imaginációs gyakorlatokkal. Ilyen a daganatos betegekre kidolgozott Simonton módszer is.

Ugyanakkor mégis érdemes élni azzal a lehetőséggel, hogy a kliens aktív együttműködésére épít, a passzív átengedő-befogadó viszonyulás helyett. Ez különösen fontos azokban az esetekben, amikor a kliens az élete eseményeit, a betegségeit úgy éli meg, mint amiknek kiszolgáltatott, amikre nincs hatása, amelyek által csak sodródik, tehetetlenül…

Aztán egyszer csak már a gyakorlás elején is megtapasztalja, hogy ő az, aki befolyással bír a tüneteire, sőt, teste más történéseire is: először az izomérzet testtájanként történő tudatosításával, aztán a globális ellazítottság élményén keresztül, majd a különféle érzelmi állapotokban fellépő izomfeszüléseket megfigyelve, elemezve, tudatosítva, korrigálva.

A célirányos relaxáció életünkhöz adott értékei

- Fiziológiás oldottságot eredményez, a pszichotónust és izomtónust alapnyugalmi szinten tartja.

- Lehetővé teszi a feltöltődést rövid idő alatt (nem pótolja az alvást, de 10-15 perces relaxáció hatása néhány órás felfrissüléssel egyenértékű lehet).

- Szorongáscsökkentő hatású (betegségek esetén, egyes orvosi beavatkozások közben, krízishelyzetekben, stb.).

- A fizikai és pszichés teljesítményt fokozza (pl. munkában, sportban).

- Erősíti az asszertivitást (a magabiztos, nyugodt fellépést, önkontrollt).

- Jó alap a „social skill” technikákhoz (az új szociális készségek kialakításában).

- Hatékony az alvásproblémák kezelésében.

A módszer előnye, hogy nem igényel speciális felszerelést, bárhol gyakorolható, és időbeli kötöttségei is kevésbé szigorúak. Ráadásul a tapasztalatok szerint a legtöbb ember számára a progresszív relaxáció tanulható meg a leggyorsabban és legkönnyebben.

Már néhány órás – szakavatott – alapozás is pozitív tapasztalatokat eredményez, ugyanakkor a progresszív relaxáció esetében is igaz, hogy tartós eredményt csak a heteken-hónapokon át tartó gyakorlás ad. 

Saját élmény és gyakorlás: egyedül vagy csoportban?

A relaxáció a támogató (szupportív) rövid-pszichoterápia sajátos formája.

A feltáró-beláttató terápiás folyamatban olyan helyzetek élednek fel, amelyeket a kliens már korábban sem tudott a helyzetnek megfelelően megoldani (éppen ezek miatt dolgozott ki hibás, neurotikus védekezési módokat), ilyenkor a nem hatékony megoldások korrekciója a terápiás cél.

A szupportív terápiák másként nyújtanak segítséget: támaszt adnak a személyiségnek, növelik pszichés teherbírását és feszültségmegoldó képességét, és hatékony segédeszközöket kap a kliens a számára kritikus helyzetekből eredő feszültségek leküzdésére. Különös jelentőségük van a krízis-intervenciókban, a személyiség pszichés teherbírását meghaladó életszituációk megoldásának elősegítésében.

Az egyéni tanulás során a terapeuta minden figyelme a kliensé, mégis kimarad valami lényeges, mással nem pótolható élmény, ami csak a csoportok sajátja: a megosztott tapasztalatokból származó szempontok összetettsége; egymás felé a segített és a segítő szerepkör megélése; az egymásnak adott visszajelzések; a csoportos közegben fellépő örömtöbblet a sikerek megosztásával; és a terapeuta csoportban megjelenő modellhatása.

Kapcsolódó cikkek:

 



Kapcsolódó információk

Cikkek

A Kozmikus Drámában
A fóbia gyorsítja az öregedést
Az érett lélek
A vizeletcsepegésről őszintén
Illatterápia és szauna

       

Események

Önismereti pszichodráma csoport indul Debrecenben
Csung Jüan csikung II-es , Debrecen
Spirituális Lélekgyógyász képzés
Ultra PSZI - Egynapos ultra intenzív pszi-tanfolyam
Csung Jüan Csikung I. szint Tanfolyam Miskolcon

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS