Krisnamácsárja életrajzában (Yoga of the Yogi) a jóga gyakorlásának, illetve rendszerének hatféle felosztásával találkozunk.
Az Astanga-jóga meglehetősen sztenderdizált rendszernek tűnik. Mindenki az első sorozattal kezdi, aztán ha megy neki, akkor lassan halad a hatodik felé. Lesznek azonban páran, akik túl akarnak majd pillantani a hatodik sorozaton, és jobban személyre szabni a gyakorlásukat, esetleg már az elejétől fogva. Krisnamácsárja életrajzírói szerint ő is személyre szabta az oktatási anyagokat, és idősebb korára oktatási stílusa is sokat változott fiatalabb korához képest, amikor Pattabhi Jois-t képezte.
Krisnamácsárja életrajzában (Yoga of the Yogi) a jóga gyakorlásának, illetve rendszerének hatféle felosztásával találkozunk. Ez úgy vélem, érdekes lehet azok számára, akik azért keresik az egyéni utakat a jógában. Krisnamácsárja a sorozatokat vagy képzési rendszereket kramáknak nevezte. a "krama" kifejezés annyit jelent, hogy "lépések".
Nyilvánvaló, hogy bármilyen célt is tűzünk ki magunk elé, tisztában kell lenni azzal, hogy milyen lépéseket kell megtennünk, hogy eljussunk a célunkig. Nos, a kitűzött céloknak megfelelően hatféle krama, vagyis gyakorlási rendszer létezik, és ezek pedig a következők: Szristi krama - az ilyen gyakorlás célja a növekedés: fizikai, mentális, pszichológiai és érzelmi értelemben.
A szristi kramát gyakran gyerekek számára írják elő, akik fiatalok, energikusak és egészségesek.Siksana krama - itt a tökéletesség a cél. Az ászana, pránájáma, bandha vagy a jóga bármely más elemének gyakorlása során a jelölt a lehető legteljesebb tökéletességre törekszik. Itt a gyakorlónak már valamivel érettebbnek kell lennie, meg kell értenie a gyakorlás jelentőségét.
A fiatal felnőttek, oktatók számára megfelelő gyakorlási rendszer.Raksana krama - a cél a fenntartás, az egészség és a fiatalosság fenntartása, valamint a stressz távol tartása. Az ilyen gyakorlás az ideális a fiatal felőpttek számára, akiknek sok a családi vagy társadalmi kötelezettsége, és ezért a jóga-gyakorlás nem lesz az elsődleges cél az életében. Viszonylag kevesebb időt, figyelmet tudnak ráfordítani, mint például egy teljes idős tanuló vagy tanár.Adhjátmika krama - ekkor a gyakorlás belső aspektusa válik hangsúlyosabbá, mert az illető elindul a spirituális keresés útján. Azok, akiket a jóga filozófiai aspektusai és belső gyakorlatai is érdeklik, ebben a rendszerben fogják megtalálni céljaikat.
Csikitsza krama - terápiás gyakorlás. Főleg olyanoknak való, akik testi, mentális, érzelmi vagy pszichológiai szinten problémákkal küzdenek, és nem tudnak mindent úgy gyakorolni, mint egy egészséges ember.
Sakti krama - ebben a rendszerben a jógi célja bizonyos misztikus képességek vagy tökéletességek kifejlesztése. Nagyon elhivatott gyakorlást igényel, speciális gyakorlatokkal és egy tökéletes mester irányítása alatt. Viszonylag ritkán gyakorolják, mert a sziddhik elérése nem tartozik a jóga vagy az ember elsődleges céljai közé.
Amint látjuk, a sztenderd Astanga-gyakorlás főleg az első két kategóriához kötődik szorosan. Mindazok, akik az utóbbi négy kategóriának megfelelő gyakorlást szeretnének, még mindig használhatják az Astanga sorozatokat, de bizonyos dolgokat módosítani kell, vagy a gyakorlásban, vagy legalább a gyakorló fókuszában, attitűdjében.
Az a jó tanár, aki felismeri a gyakorlásnak ezt a hat kategóriáját, és helyesen meg tudja állapítani, hogy kinek mikor melyikre van szüksége. Ennek megfelelően kell oktatnia, és akkor ő is és a tanítványok is a maximális sikereket fogják elérni a jóga gyakorlásában.
Guaranga Das nyomán
írta: Hliva Valéria
