Hírlevél feliratkozás
Életmód

Családfelállítás - beszéljünk róla

morfikus rendszer, családfelállítás, Bert Hellinger

A Bert Hellinger-féle családfelállítás mint terápiás módszer néhány éve virágkorát éli.

Szerző

Harsányiné Székely Anna
Hellinger-féle családállító

A Bert Hellinger-féle családfelállítás mint terápiás módszer néhány éve virágkorát éli. Sok ezer ember állítja fel eredeti és jelenlegi családját, hogy felismerje lelki vagy testi panaszainak okát.
 
Az átlagos családfelállítás programja viszonylag egyszerűen leírható. A felállító röviden elmondja problémáját, majd a felvázolt probléma függvényében a családállítást vezető meghatározza, hogy kik lesznek azok az érintett családtagok, akiknek szükséges a megjelenítésére képviselőt választani. Ezután a felállító a megjelentek 7-10 fős csoportjából kiválasztja azokat az embereket, akik a családja adott tagjait fogják képviselni a felállítás során, s elrendezi őket a teremben.

A képviselők egyike magát a segítséget kérő személyt jeleníti meg. A képviselők spontán beszámolnak a segítségre szoruló családjáról érzett észleléseikről, de ami igazán lényeges: a nonverbális jelek. Hogy belső érzései révén az adott képviselő hol áll, hogy mozog a teremben, hova néz, milyen a testtartása, mit érez az adott szerepben, s így tovább.
Többek között ezek azok a jelek, melyek a felállítást vezető számára információ hordozóak, s amik alapján megtörténhet az oldás.

Az eljárás névadója, Bert Hellinger 1925-ben született, és filozófiát, teológiát és pedagógiát hallgatott az egyetemen. Katolikus papként és iskolaigazgatóként Dél-Afrikában élt, ahol figyelme a pszichoterápia felé fordult. Nevét módszere tette ismertté.

Elfeledett családi tragédiák
A családfelállítás módszere elsősorban arra szolgál, hogy a páciens nyomára jusson a családi rendszerben lévő ismeretlen dolgoknak, amelyek öntudatlanul kiváltó okai saját testi-lelki bajainak. Ilyen rejtett vagy elfelejtett családi dolgok például tragikus halálesetek, vetélések, valamelyik családtag szégyellnivaló politikai múltja, félrelépések, törvényen kívül született gyerekek stb. márpedig mindezek a tényezők a család rendszeréhez tartoznak, és ha fátyol borul rájuk, súlyos bűntudattal terhelik meg az érintetteket. A családfelállítás célja, hogy az adott ember megmagyarázhatatlan érzéseit visszajuttassa oda, ahová tartoznak, hiszen nem minden érzésünk a miénk. A munka során a szakember nagyon gyorsan rengeteg információt kap a családi viszonyok tudattalan struktúrájáról.

Az emberek különféle problémák miatt kérik a terapeuta segítségét, a teljesség igénye nélkül pl: szülő-gyerek kapcsolat problémái, párkapcsolati problémák, testi betegségek, meddőség, függőségek, depresszió, hangulati problémák, munkahelyi problémák, felnőttkorban is fájó gyermekkori sebek, életviteli nehézségek....

A családállítás során --bár első hallásra hihetetlennek tűnik--, a családtagok képviselőiül kiválasztott személyek rengeteg hasznos és valódi információval szolgálnak a számukra egyébként tökéletesen ismeretlen személyekről. Kétféle érzést észlelnek: egy közelit és egy mélyet, de valamennyi, a körbe bevont ember megérzi ezeket. Ha mondjuk anyának választják ki őt, egészen mást érzékel, ha a gyerekei körébe helyezik, mint ha háttal nekik, távol tőlük.
 
Ennél nehezebb megérteni, hogyan lehetséges, hogy az általa képviselt személy érzelmi világába is belehelyezkedik. Ám ez is megtörténik, és olyan információk kerülnek napvilágra, amelyről az illető tulajdonképpen nem tudhatott: például a nagypapa szerepe jut neki, és elmondja, hogy bénának érzi a lábát, a családfelállító páciens pedig - aki tehát az illetőt nagypapának választotta - elárulja, hogy a nagypapa lába valóban megsebesült a háborúban.

A morfikus mezők időtől és tértől független létezők
Ez a jelenség nagyon spirituálisan hangzik, de a valóságban mégis működik - hogy miért, arra az egyik lehetséges magyarázatot az angol biológus, Rupert Sheldrake adta meg. A szakemberek szerint az emberek lelki szenvedéseinek alapvetően háromféle oka lehet: vagy a gyerekkorukban éri őket valamiféle trauma, vagy ha valamilyen titok nehezedik rájuk, vagy ha felnőttkorukban esnek áldozatul valamilyen megmagyarázhatatlan szerencsétlenségnek.
 
Ám bármi is történt a múltban, nem lehet folyton ezen merengeni, a legfontosabb kérdés, mit lehet a helyzettel kezdeni. A megoldás, a kibékülés, a megbocsátás keresésére (és megtalálására) ad módot a családfelállítás, amelyet egyébként más közösségek, például munkahelyek, iskolák, sőt egész etnika csoportok esetében is lehet alkalmazni.

A brit tudós, Rupert Sheldrake a morfikus mezőkről szóló tanításaival harcot hirdetett a klasszikus természettudomány ellen. Elmélete szerint az olyan ismert erőterek mellett, mint a gravitációs vagy az elektromágneses mezők, úgynevezett morfikus mezők is léteznek: ezek a láthatatlanul szerveződő struktúrák időtől és tértől függetlenül alakképződési és magatartásmintákat stimulálnak. A morfikus mezők a természet emlékezetét jelenítik meg. Minden élőlény rendelkezik ezzel az archaikus emlékezettel, a morfikus rezgés segítségével információk cserélhetők és adhatók át.

Az emlékezet mezőn kersztüli kapcsolatok feltárása
A biológus ilyen irányú érdeklődése akkor ébredt fel, amikor a növények törzsfejlődését tanulmányozta a Cambridge-i Egyetemen. Hogyan fejlődnek ki a növények az egyszerű csírából a maguk jellegzetes formájába? Bár minden morfogenézis genetikailag be van programozva, a test minden sejtje ugyanazt a gént tartalmazza. A szem sejtjei ugyanúgy, mint a máj, a kar vagy a láb sejtjei.
 
Sheldrake feltette a kérdést: ha minden sejt ugyanúgy van beprogramozva, miért fejlődnek annyira eltérő irányba? Széles körű kutatásai nyomán arra a nézetre jutott, hogy a fejlődő szervezeteket mezők formálják, az úgynevezett morfogenetikus mezők. Ezek a mezők egy nagyobb családjának, az úgynevezett morfikus mezőknek a részei. Ez utóbbiak alatt olyan befolyásoló területeket ért, amelyek köré szerveződnek az általuk befolyásolt rendszerek.
 
Minden egyes morfikus rendszer, például egy tigrisembrió, hasonló szervezetek sokaságához kapcsolódik, ebben az esetben például a tigrisősökhöz. Ilyen módon minden egyes tigris fajának egy kollektív vagy egyesült emlékezetéhez nyúlik vissza, és járul hozzá a maga részéről. Az emberek esetében ilyenkor beszélünk arról a kollektív tudatról, amelyet C. G. Jung kollektív tudattalannak nevezett.

Sheldrake ezt az elméletet átviszi az emberre is. Végkövetkeztetése az, hogy ha valóban léteznek morfikus mezők, akkor a tudatunk nem csak a mi, saját agyunkhoz kötődik, hanem összeköttetésben áll más lényekkel és a környezetünkkel. Ez pedig egy lépés a családfelállítás felé vezető úton: a kiválasztottak képesek megragadni egyfajta emlékezetmezőt, és ezzel érzékelni a valódi családtagok érzéseit.
 
Ami igazán fontos, hogy az érzékelésen túl megmutatják a probléma tudattalanba nyúló gyökerét, így megadva a lehetőséget arra, hogy felismerhessük azt ami valójában van, vagyis a probléma valós forrását. S ha megtörténik a felismerés, akkor történhet meg a feloldás is.

 

 



Kapcsolódó információk

Cikkek

A bajok gyökeréig ásni

       

Események

Integrált Családfelállító csoportvezető tréner képzés - Budapest
Spirit Revolution
Integrált Családfelállító csoportvezető tréner képzés - Pécs
Hellinger-féle családállítás

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS