Yo-jo-gaku. Egészségmegőrző részének alapját az ősi hagyományos keleti meditáció...
Yo-jo-gaku. A rendszer, mely meghúzódik a név mögött még őshazájában is új annak ellenére, hogy alapjának elvei ősrégiek. Létrejötte ahhoz a kutatócsoporthoz köthető, melyben Shigeru Uemura kung-fu mester, orvos és fizikai professzor is tartozik.
A kutatócsoport létrejötte a második világháború utáni időkre nyúlik vissza, amikor az atombomba ledobása után a japán kormány létrehozott egy olyan komoly tudósokból álló csapatot, melynek feladata volt, hogy mentse, ami még menthető.
Vizsgálja mindazokat a hatásokat, melyek a környezetben végbementek, és a vizsgálat mellett próbáljon meg olyan módszereket, mechanizmusokat kidolgozni, melyekkel a folyamatok visszafordíthatóak, enyhíthetőek, gyógyíthatóak, legyenek ezek emberi, avagy környezeti jellegűek. Ma már a harmadik kutatógeneráció végzi ezt a tevékenységet, és a kutatások révén olyan nagyszerű eredményeket produkáltak, melyek az életminőséget lényeges módon képesek javítani. A csoport aztán feladatul kapta, hogy minden olyan hatást is elemzés alá vessen, mely az embert éri, kezdve a sportmozgásoktól a földsugárzáson át, kozmikus sugárzásokig.
A yo-jo-gaku ennek a kutatásnak azokat az eredményeit gyűjti csokorba, melyek a hétköznapi életben is alkalmazhatóak. Egészségmegőrző részének alapját az ősi hagyományos keleti meditáció, mozgásos technikák képviselik. Ez utóbbi további két részre bomlik; a harcművészeti mozgások rendszerére, és egy egészségmegőrző mozgásra. Ezek a yi chuan, a tai chi, a kamuhi. Ezeket egészítik ki a kutatás révén létrehozott fejlesztések, eszközök és gépek.
A tai chi-nek számtalan különböző változata ismert. Azonban ez nem tartozik közéjük. A lényegi különbség abban található, hogy a mozgássor végzésekor a test mozgása legyen hangsúlyos, ne pedig a kéz mozdulata. A testet értelmezéséhez a könyök és a térd is beletartozik.
A mozgássor kialakításakor nagy jelentősége van a saját testarányoknak. Mindenki a saját testének arányaival dolgozik. Amikor csípőnkre helyezzük a kezet, és ebből a tartásból egyszerűen előre visszük azt, az a faállás alsó tartása. Ezt függőleges irányba fölfelé elmozdítva eljutunk a felső pozícióhoz.
A visszaméréseket a saját arányainknak megfelelően végezzük. Ezekkel a mozgásokkal a fizikai, mentális és érzelmi testeket tudjuk szinkronizálni.
Írta: Szilágyi István, kung-fu mester
