Hírlevél feliratkozás
Mozgás

Harcművészet és yo-jo-gaku

yo-jo-gaku , harcművészet, energia munka, faállás, japán

Mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontja...

 A yo-jo gaku egy japán technológia, az életvezetés tudományát jelölik ezzel a szóval. Ez, a megfogalmazást tekintve, új keletű rendszer, de gyökerei több ezer évesek, hiszen a hagyományos japán illetve távol-keleti mozgáselemekhez illesztették a modern tudományos kísérletek eredményeit, különböző diagnosztikai és terápiás berendezések formájában. Így a rendszer egyik oldalról az egészségmegőrzés hagyományos módját, a másikról pedig a csúcstechnológia eredményeit ötvözi.


A yo-jo-gaku rendszerében a mozgás az egészség és a harcművészet vonatkozásában is egyaránt jelen van. Emellett az életvezetési szokások, táplálkozás, pihenés szintén részei a technológiának. Mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontaj a legkülönbözőbb mozdulatsoroknak a tai chi-tól  a harcművészeti elemeknek.

A felező mozgás
A felező mozgás jelentősége abban van, hogy végrehajtásával „elveszítjük” a felét testünk szélességének.
Amikor el akarjuk érni az ellenfelet, a következő megoldásokat választhatjuk!
•    karral dolgozunk, előre lendítve azt
•    a csípőt elfordítva a kar és a csípő együtt dolgozik
•    az egész testtel indítjuk a mozgást. Ebben az esetben a kar valójában nem mozog.

Vagyis a testünk segítségével hidaljuk át azt a távolságot, ami a két fél között van. Ezt leginkább úgy képzelhetjük el, mint amikor szenet lapátolunk. Ilyenkor az egész testnek jelen kell lennie, az egész test dolgozik. A harcművészeti mozgások hatékonysága is mérhető az által, hogy milyen arányban vesz részt a mozgásban a kar és az egész test.

A kezdők a karjaikkal hadonásznak.
A képzettebbek esetében megmozdul a test a csípő révén.
Az igazán jók esetében a kar és a test mozgása 50-50 százalék.

A hajtogatás
A másik trükk a test „hajtogatása”. Ha támadás irányul felénk, választhatjuk azt, hogy a karunkkal védekezünk, vagy a testünk mozgatásával, a csípő és a sarok segítségével térünk ki az ütés elől úgy, hogy a karunk eközben egy helyben marad. Ha csípőben, és a sarkam segítségével mozdulok, akkor a felsőtestben egy nagyon nagy mértékű mozgás jön létre anélkül, hogy a kart külön mozgatni kellett volna.

Szabadulás és fejvakarás
Az a mozdulat, amikor megvakarjuk a fejünket, mindenki számára kényelmes, természetes. Ha az ellenfél fogja a csuklómat, és én kellő lendülettel elvégzem ezt a mozdulatot, akkor az egy csuklófogásból való szabadulást eredményez. Ha valaki az előbb elmondott törvényszerűségekkel nincs tisztában, és megfogják a csuklóját, akkor rángatni fogja jobbra-balra, vagy megemeli a kezét. Ez információ az ellenfél számára, mert tudja, hogy vagy erősebben kell fognia, vagy támadnia kell a másik kézzel is.

Amikor valaki magas szinten foglalkozik harcművészettel, tudja, hogy a harcművészet az emberi szabadság tanulmányozásán alapuló filozófiai tevékenység is egyben. Mert amikor megfogjuk valakinek a csuklóját, akkor elvettük az ő mozgási lehetőségét azon a ponton. Ha ő erre reagálva megfeszíti a testét, feláldozza két-három izületét, vagy akár az egész testét, hogy a szabadságát visszaszerezze.
 
Valójában azonban a testének az összes többi pontját kellene mozgatnia, hogy hatékony legyen ellenünk. Az ember ösztönösen görcsbe rándul, ha megtámadják. Amikor lökést érzünk, nem feszítenünk kell, hanem reagálni arra a mozgásra, ami létrejött. Vagyis befogadónak, nem pedig ellenállónak kellene lennünk. Innen kezd érdekessé válni a történet, mert, ha valakinek megragadják a karját, egy dolgot nem szabad tennie, erőszakosan megmozdítania.

A harcművészeti üdvözlés üzenetei
A világ kettőssége jól tükröződik a hagyományos kínai üdvözlésben is; a mellkas előtt összekulcsolt kéz a jin és a yang energiáit szimbolizálja.  A jobb kéz ökle zárva, a bal kéz ráfonódva, kis fejhajtás kíséretében. A jobb kéz ökle akkora, mint a szívünk, tehát a mozdulattal azt üzenjük a másik embernek: „Szívembe zárlak!” Azonban benne van ebben a „megállított ököl” képe is, tehát ebben a vonatkozásban is értékes üzenetet hordoz. Benne van az egyensúlyra törekvés elve, de ha belegondolunk, benne van az ősi magyar mondás is: „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten”.
 

Írta: Szilágyi István – kung-fu mester



Kapcsolódó információk

Cikkek

A természetes mozgás
A harmonikus mozgás
Egészség: harc vagy béke árán?
Csikung - a titkos tudás
A harcművészet alapjai

       

Események

NIA tánc Neked!
Spirit Napközistábor 2012. I. turnus
Spirit Napközistábor 2012. III. turnus
Csung Jüan Csikung I. Debrecen
Spirit Revolution- Szellemi, Tudati forradalom

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS