Hírlevél feliratkozás
Mozgás

Harcművészet és yo-jo-gaku

yo-jo-gaku , harcművészet, energia munka, faállás, japán

Mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontja...

 A yo-jo gaku egy japán technológia, az életvezetés tudományát jelölik ezzel a szóval. Ez, a megfogalmazást tekintve, új keletű rendszer, de gyökerei több ezer évesek, hiszen a hagyományos japán illetve távol-keleti mozgáselemekhez illesztették a modern tudományos kísérletek eredményeit, különböző diagnosztikai és terápiás berendezések formájában. Így a rendszer egyik oldalról az egészségmegőrzés hagyományos módját, a másikról pedig a csúcstechnológia eredményeit ötvözi.


A yo-jo-gaku rendszerében a mozgás az egészség és a harcművészet vonatkozásában is egyaránt jelen van. Emellett az életvezetési szokások, táplálkozás, pihenés szintén részei a technológiának. Mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontaj a legkülönbözőbb mozdulatsoroknak a tai chi-tól  a harcművészeti elemeknek.

A felező mozgás
A felező mozgás jelentősége abban van, hogy végrehajtásával „elveszítjük” a felét testünk szélességének.
Amikor el akarjuk érni az ellenfelet, a következő megoldásokat választhatjuk!
•    karral dolgozunk, előre lendítve azt
•    a csípőt elfordítva a kar és a csípő együtt dolgozik
•    az egész testtel indítjuk a mozgást. Ebben az esetben a kar valójában nem mozog.

Vagyis a testünk segítségével hidaljuk át azt a távolságot, ami a két fél között van. Ezt leginkább úgy képzelhetjük el, mint amikor szenet lapátolunk. Ilyenkor az egész testnek jelen kell lennie, az egész test dolgozik. A harcművészeti mozgások hatékonysága is mérhető az által, hogy milyen arányban vesz részt a mozgásban a kar és az egész test.

A kezdők a karjaikkal hadonásznak.
A képzettebbek esetében megmozdul a test a csípő révén.
Az igazán jók esetében a kar és a test mozgása 50-50 százalék.

A hajtogatás
A másik trükk a test „hajtogatása”. Ha támadás irányul felénk, választhatjuk azt, hogy a karunkkal védekezünk, vagy a testünk mozgatásával, a csípő és a sarok segítségével térünk ki az ütés elől úgy, hogy a karunk eközben egy helyben marad. Ha csípőben, és a sarkam segítségével mozdulok, akkor a felsőtestben egy nagyon nagy mértékű mozgás jön létre anélkül, hogy a kart külön mozgatni kellett volna.

Szabadulás és fejvakarás
Az a mozdulat, amikor megvakarjuk a fejünket, mindenki számára kényelmes, természetes. Ha az ellenfél fogja a csuklómat, és én kellő lendülettel elvégzem ezt a mozdulatot, akkor az egy csuklófogásból való szabadulást eredményez. Ha valaki az előbb elmondott törvényszerűségekkel nincs tisztában, és megfogják a csuklóját, akkor rángatni fogja jobbra-balra, vagy megemeli a kezét. Ez információ az ellenfél számára, mert tudja, hogy vagy erősebben kell fognia, vagy támadnia kell a másik kézzel is.

Amikor valaki magas szinten foglalkozik harcművészettel, tudja, hogy a harcművészet az emberi szabadság tanulmányozásán alapuló filozófiai tevékenység is egyben. Mert amikor megfogjuk valakinek a csuklóját, akkor elvettük az ő mozgási lehetőségét azon a ponton. Ha ő erre reagálva megfeszíti a testét, feláldozza két-három izületét, vagy akár az egész testét, hogy a szabadságát visszaszerezze.
 
Valójában azonban a testének az összes többi pontját kellene mozgatnia, hogy hatékony legyen ellenünk. Az ember ösztönösen görcsbe rándul, ha megtámadják. Amikor lökést érzünk, nem feszítenünk kell, hanem reagálni arra a mozgásra, ami létrejött. Vagyis befogadónak, nem pedig ellenállónak kellene lennünk. Innen kezd érdekessé válni a történet, mert, ha valakinek megragadják a karját, egy dolgot nem szabad tennie, erőszakosan megmozdítania.

A harcművészeti üdvözlés üzenetei
A világ kettőssége jól tükröződik a hagyományos kínai üdvözlésben is; a mellkas előtt összekulcsolt kéz a jin és a yang energiáit szimbolizálja.  A jobb kéz ökle zárva, a bal kéz ráfonódva, kis fejhajtás kíséretében. A jobb kéz ökle akkora, mint a szívünk, tehát a mozdulattal azt üzenjük a másik embernek: „Szívembe zárlak!” Azonban benne van ebben a „megállított ököl” képe is, tehát ebben a vonatkozásban is értékes üzenetet hordoz. Benne van az egyensúlyra törekvés elve, de ha belegondolunk, benne van az ősi magyar mondás is: „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten”.
 

Írta: Szilágyi István – kung-fu mester



Kapcsolódó információk

Cikkek

Amataiso-val a „most”-ba
A harcművészet alapjai
Csikung - a titkos tudás
A természetes mozgás
Egészség: harc vagy béke árán?

       

Események

Spirit Revolution- Szellemi, Tudati forradalom
Csung Jüan Csikung I. Debrecen
NIA tánc Neked!
Spirit Napközistábor 2012. III. turnus
Spirit Napközistábor 2012. II. turnus

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS