A magyar néphit a keddet szerencsétlen napnak tartotta, csillaghitünk szerint a Mars a "kis szerencsétlenség" bolygója.

Az ókori Rómában, illetőleg az asztrológiai évkörben az első hónap, hiszen ebben a hónapban találjuk a tavaszi napéjegyenlőség dátumát. Az időjárás is egyre enyhébb, megkezdődhetnek a tavaszi munkák a kertben, a böjti időszakkal a test és a lélek a Húsvétra készül. Március régi neve Böjtmás hava - az elnevezés arra utal, hogy  a böjt más-odik havát kezdjük, s tart (2009-ben az áprilisi) húsvétig.

 

A hónap - néphagyomány szerinti - jelentősebb napjai közül említsük meg először a Gergely-járást. Március 12-én az ifjak és gyerekek katonás játszottak, a várost falut körüllovagolták, új diáktársakat toborozván az iskolákba (utalva ezzel a régi római hagyományra, amikor tavasszal toborozták a katonákat a hadseregbe). A gergelyjárás egyúttal tavaszünnep is, a régi iskolarendszer második félévének kezdete. Határnap, de nemcsak az iskolában, hanem az időjárásban is: "Gergely megrázza a szakállát" - azaz még eshet ugyan a hó de utána bízvást palántázhat, vethet a parasztember. A naptárreformmal Gergely helyére Benedek lép, azóta a tavaszpont az ő névnapjára esik, így hát manapság már ő hozza a meleget.

Bár a tavaszpont március 21-ére esik (csillagászati tavaszpont), ez nem feltétlenül a tavasz első napja. Nálunk a hónap első napján kezdődik a meteorológiai tavasz, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február 4-étől vagy 5-étől számítják az új év kezdetét. A tavasz mirtuszkoszorús leány: keze telis-tele van virágokkal, körülötte vidám növendék állatok kóborolnak. A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában, akik gyöngyös, ékes zöld ruhát viselnek. Ők az asztrológiai Kos, Bika és Ikrek jegyei. Az antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka; a zöld szín Floráé, a mirtusz és gyöngy Venus jellemzője.

Érdekesség, hogy a keresztény művészek közül többen kísérletet tettek arra, hogy az év hónapjait valamiképp összekapcsolják a Bibiliából ismert alakokkal. Mivel a tavasz legjelentősebb keresztény ünnepe a Húsvét, talán nem véletlen, hogy az év 12 hónapját a 12 apostollal azonosítva Leonardo  Da Vinci Utolsó vacsora c. híres festménye is ezt próbálja megjeleníteni. A Santa Maria delle Grazie kolostor falára festett alkotásában az apostolok 4x3-as csoportokban helyezkednek el (évszakok - hónapok), s figurái az asztrológiai jegyeket hordozzák magukon. A három tavaszi jelkép a festmény világos, jobb oldalán helyezkedik el: a "koshomlokú" Máté, a nyugodt, "bikatermészetű" Máté és mindkét karjával "ikresen" hadonászó Tádé.