Milyen legyen a gázkazán?

Honnan ered a gázkazán?

A fűtés igénye vezetett a gázkazán kifejlesztéséhez és ez az igény gyakorlatilag egyidős azzal, hogy az ember fázik. Ruhát, bundát húz magára, csapatban él, együtt alszik másokkal, hogy a testmelege megmaradjon, fedezékbe húzódik az időjárás viszonytagságai elől, és nem utolsó sorban elviszi az otthonában a meleget is. Ez kezdetben persze nem volt több, mint, hogy a tűz köré ültek, és valaki mindig munkálkodott azon, hogy ez a tűz ne aludjon ki. Mikor már régóta az otthon részét képezte egy állandó tűzhely – legyen az akár sátor, akár kőépítmény – valaki akkor is mindig maradt otthon, aki őrizte, táplálta a tüzet. A görögöknél külön Istennője van a házi tűzhez őrzésének, de nem kell külföldi példához nyúljunk, hogy a feladat fontosságára bizonyítékot leljünk, István törvényei is mentességet adnak a templomlátogatás alól azoknak, akik a tüzet őrizni maradnak távol.

A tűz aztán szép lassan kályhákba, kandallókba, kazánokba költözött, és a századfordulóra kiderült, hogy nem csak a fa és a vegyes hulladék ég, de más nyersanyagokkal is termelhetünk energiát. Ezek közt elsőként jelent meg a gázkazán. Kezdetben sajnos még nem volt ismert az a körültekintés, ami ma mondhatni alapfelszereltsége egy egy készüléknek és a kiépített rendszereknek. A történelem során több elhíresült baleset került be az újságokba, mikor berobbant egy egy gázkészülék. Ugyan ezek az esetek a bevezetett kellő biztonsági intézkedésekkel szinte megszűntek, a hatvanas években még mindig öngyilkossági kísérletek gondolata társult a nyitva felejtett gázhoz. Napjainkra szerencsére ilyen balesetet akarattal sem tudnánk előidézni, és számos előnyével a gázkazán kiharcolta, hogy még mindig piacerős az fűtőipari termékek között.

A gázkazán előnyei – hátrányai

Az egyik leggyakrabban hangoztatott előny a gázkazán kapcsán, hogy a mai napig a gáz a legolcsóbb energiahordozó. Ugyan nincs olyan lefedettsége a gázhálózatnak, mint az áramnak, mégis, ahol elérhető, előszeretettel választják pont a könnyű üzemeltetési költségek miatt. Ezzel szemben viszont nem egyszerű beüzemelni. működése kapcsán a gázkazánhoz bizony kémény is dukál, a gázhasználat miatt – kiváltképp a száz évvel ezelőtti borzalmas tapasztalatoknak hála – rendszeres ellenőrzést igényel, az első beüzemelés pedig engedélyhez, szakember szemléjéhez kötött. Na persze ezek a biztonsági intézkedések az egyszeri felhasználónak ugyanúgy a javát szolgálják, mint a környezet biztonságát, de tény, hogy a szervezkedés, egyeztetés valamivel meghosszabbítja és költségesebbé teszi a beüzemelési eljárást.

A drágább és valamivel macerásabb beüzemelés mellett más aspektusai is megnehezítik a gázkazán teljes elterjedését. Mégpedig az, hogy kémény nélkül nem megy. A kémény használat és kialakítás pedig engedélyhez kötött, hovatovább előírások szabályozzák, pont azért, hogy a gázkazán használat a lehető legbiztonságosabb legyen, ahogyan erre a https://www.ventil.hu/gazkazan weboldal is nagy figyelmet fordít. Ez szintén nem könnyíti meg a kezdést, ugyanakkor ennél biztosabbra már csak akkor mehetünk, ha szénmonoxid érzékelőt építünk be a lakásba.

A gázkazán fajtái

Mára már gyakorlatilag csak turbós gázkazán van a forgalomban, de kezdetben léteztek még nyílt gázkazánok is. Itt a levegő, ami az égéshez szolgáltatta az oxigént a lakótérből került a rendszerbe, majd az égéstermék a kéményen keresztül távozott. Ennek több hátulütője is van, az egyik legveszélyesebb az, ha valamilyen oknál fogva a kéményhuzat ne adj Isten megfordul. Ilyenkor ugyanis gázok, égéstermék képes a szobába visszaáramlani, ami egészségre nagyon káros és alkalmasint tűzveszélyes is.

Éppen ez volt a legfőbb ok a zárt égésterű gázkazán kifejlesztésében. Ebben az esetben a kéménynek két nyílása is van, az egyiken befelé áramlik a levegő, a másikon kifelé. Ez lehetővé teszi, hogy baj semmiképpen se történjen. Persze ez azt is jelenti, hogy amikor a zárt égésterű gázkészülékeket kivonták a forgalomból, igencsak nagy feladat elé állította a hatóság a fogyasztókat. Ugyanis a gázkazán csere ebben az esetben kéménycserével is járt. Ez pláne egy társasházban, ahol mások engedélye és beleegyezése is szükséges a kémény munkálatokhoz, nem túl könnyen kivitelezhető.

A technika fejlődése azonban nem állt meg, és az egyik legújabb vívmánya a kondenzációs gázkazán. Ez természetesen ugyanúgy termeli a meleg vizet, ami majd a szivattyúnak hála végigcirkulál a hőleadó egységekben, de ennél sokkal többet is tesz. Képes a használati melegvizet is szolgáltatni. Használati melegvíz alatt a fürdés, mosogatás, főzővizet értjük. Természetesen ilyenkor nem érintkezik egymással a két tárhely. Egyfelől drága mulatság lenne ivóvízzel fűteni, másfelől abban a közegben a fémek hatására ionizáció is keletkezik, ami miatt nem javallott csapvizet használni.

Mindemellett a legtöbb gázkazán kiegészíthető más energiaforrásokkal. Ez egyfelől a környezetvédőknek jó hír, másfelől az olyan ingadozó energiatermelésű egységek, mint mondjuk egy napkollektor kiválóan kiegészítődnek ilyen módon. A napkollektor termeli az energiát, amennyit tud, amikor pedig ez nem elegendő, besegít a gázkazán, vagy akár teljesen átveszi a fűtés szerepét.