Mire való a homok?

Sok homok van a Földön, de mégsem

Ez az apró szemcsékből álló hordalék az édesvíz után a leghasznosabb anyagok egyike. Mindenki találkozott már vele, páran talán meg is kóstolták gyerekként. Sokfélét különböztetünk meg, nem csak szemcsemérete, hanem anyaga és szerkezete szerint is. Enélkül az anyag nélkül nem csak az építőipar lenne bajban, de se okostelefonunk, se internet nem lenne. Az utóbbi néhány évben kelt szárnyra az a hír, hogy a homok mennyisége jócskán megcsappant a Földön. Laikusként egyből arra gondol az ember, hogy ez csak egy pletyka, egy hoax. Azonban sajnos nem így van. Hiába található a Földön megannyi sivatag, nem mindegyiket tudják a különféle iparágak hasznosítani. Ráadásul, ahogy a kőolajat, úgy ezt a természetes anyagot sem lehet mesterségesen előállítani. Létrejöttéhez évezredekre van szükség. A készletek kimerülése az árak emelkedéséhez vezet majd, ami hatással többek között az üveg, mikrocsipek előállítására, de legfőképpen az építőiparra. A kitermelt mennyiség közel 70%-át beton készítésére használják fel.

A sivatagban található anyag annyira finom szemcsékből áll, hogy nem alkalmazható az építőiparban. A beton a szilárdságát az úgynevezett homokos kavicsnak köszönheti, aminek átlagosan 0-16 mm-es szemcsemérete van. A különböző szemcseméretek aránya adja a beton minőségét és határozza meg felhasználási lehetőségeit. De nem csak azoknak mérete, hanem a szemcsék felülete sem mindegy, valamint az is lényeges kritérium, hogy mennyire szennyezett. A szennyezettség alatt az anyag és a fémoxidok mennyiségét kell érteni, amelyet a természet a maga módján ügyesen kimosott a folyami változatból. A sivatagi nem esett át ilyen tisztításon, ráadásul a szélnek köszönhetően a felülete túl sima ahhoz, hogy szilárd anyagot hozzunk létre belőle. A kavics-és homokbányák az átmosott hordalékkúpokon jönnek létre, mert ezeken a területek megfelelő a hordalék anyag minősége. A kitermelést a szemcseméret szerinti osztályzás követi, majd az építőipari felhasználhatóság szerinti összeállítás.

Mi fán terem a homok?

A számunkra hasznosítható fajta 90%-a kvarcból áll, amely főleg szilícium-dioxid vagy annak valamelyik kísérő ásványa. Utóbbiak ronthatják a felhasználható anyag minőségét és néhány esetben toxikus is lehet, ezért felhasználás előtt kémiai kioldási vizsgálatra lehet szükség. Ezek a plusz munkafolyamatok a végső áron is megmutatkoznak.

Ez a hordalékanyag a kőzetek mállásakor keletkező szemcsés anyag, amit a szél, a víz vagy a jég az eredeti képződési helyéről elhordott, és jól osztályozott formában valahol lerakott. Talajmechanikai szempontból azt az anyagot nevezzük homoknak, amelynek szemcsemérete 0,063 és 2,0 mm közötti. Ami ennél finomabb szemcsékből áll, azt iszapnak, ami durvább, azt kavicsnak hívják. Vannak persze keverék anyagot is, mint a sóder vagy iszapos homok.

Honnan szerezhető be a homok?

Mielőtt ömlesztett anyagot vásárolnánk, hozzávetőlegesen számoljuk ki a szükséges mennyiséget. Szállítással és osztályzással több vállalat foglalkozik. A https://www.fuvar-oda.hu/homok egyik ezek közül, amely Budapest egész területén és vonzáskörzetébe vállalja bármely típusú anyag szállítását. Hogy nekünk melyik fajtára van szükségünk, az a munkálatoktól, rendeltetéstől függ. vállalatok szerencsére ezekről részletes tájékoztatást adnak, így nem tapogatódzunk sötétben. A kitermelési hely szerint számtalan típust megkülönböztetünk, amelyek más-más építőipari, kerti munkához használható fel.

Hogyan viselkedik a homok?

A szemcseméretű osztályzás helyett nézzük meg, miért is annyira praktikus ez az anyag. Száraz állapotban a szemcsék úgy helyezkednek el, hogy kényelmesen, csak az önsúlytól terhelten kitöltsék a hézagokat. A szemcsék között laza kapcsolat van, ezért már a legkisebb erőhatásra is átrendeződhetnek. Vékony vízfilmmel összetapaszthatók a szemek, de arra nem alkalmas ez a kötés, hogy ha felemeljük a sárból gyúrt formát, az elbírja a saját súlyát. Viszont nagyon változatos módon formálható sár lesz belőle, akár függőleges irányba. Ezt a vízmolekulák hidrogénhíd-kötéseinek köszönhetjük, amelyek megtapadnak a szemcsék felületén. A felesleges víz könnyen és gyorsan távozik a szemek közül.

Amennyiben a víz mennyisége túl sok, akkor a szemcsék egymás mellett úszkálnak, egyáltalán nem tapadnak össze, a szemek között nem jön létre súrlódás. A folyós talajnak nincs szilárdsága, ezért nem használható építkezéseknél. Ezért a hozzáadott víz mennyiség a betonkészítés során nagyon fontos. A beton a homokon és vízen kívül kavicsból és cementből áll. Utóbbi a kötőanyag, míg előbbi az beton szilárdságáért felel. Ebben a folyamatban a víz a közreműködő anyag. A homok apró szemcséi a nagy kavicsok közti rések hézagmentes kitöltését biztosítják. Ennek a négy anyagnak köszönhetően szilárd tartószerkezetek hozhatók létre, amelyek lehetővé tették annak a környezetnek a létrehozását, amelyet városainknak nevezünk.