Hírlevél feliratkozás
Szabadidő

Pünkösd vagy szerelemünnep?

szerelem, párkapcsolat, pünkösd, ünnep, kelta, istennők, Beltane

A kelták által Beltane-nek nevezett termékenység ünnep emlékei máig megmaradtak a pünkösdi szokásokban.

Szerző

Artemisz Önismereti Műhely
pszichodráma vezető

Pünkösd a kereszténység egyik mozgó ünnepe, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Tudjuk, hogy a húsvéti ünnep a régi tavaszi napéjegyenlőség ünnepet váltotta fel, a tavaszi napéjegyenlőséghez képest hat hét múlva, május elejére esett a kelták által Beltane-nek nevezett termékenység ünnep, amelynek emlékei máig megmaradtak a pünkösdi szokásokban.

Május a szerelmesek hava

Beltane ünnepe a kereszténység előtti időkben május elsejére esett, a Szerelem Istennőjének ajándékait ünnepelték ilyenkor őseink, harmóniában a természettel, amelyben ilyenkor áramlik az utódokat nemző páros tánc, és a virágba boruló fák és mezők érzékeinkre ható illata. Május, a Szerelem Istennőjének időszaka, amikor megnyílik a szív a szerelemre, szeretetre, szépségre és örömre, megnyílik a testünk a szerelmes ölelésekre, és virágzik az érzékiségünk.

Őseink azt látták, hogy ilyenkor a természet a szent párosság táncát dalolja, szerelemben egyesül az Istennő és az Isten és ölelésüktől termékeny a föld. Ezen az ünnepen ezt a rítust életre is keltették a Papnő és a Szent Király nászában, kiknek testében egyesült az Istennő és az Isten, illetve a tűz lángjainál összeölelkező párokban.szerelem

Pünkösdi párválasztás

A legjellegzetesebb és az egyház által leginkább tiltott pünkösdhöz kapcsolódó szokás a pünkösdi király és pünkösdi királylány választás. A pünkösdi királyt a legények közül választották versenyjátékokkal, leginkább lóversennyel. A király egy évig maradt ,,hatalmon", ő volt egy évig a többi legény vezetője, bírája, hivatalos volt minden lakodalomra és minden összejövetelre. Ismeretes az a szólás-mondás, hogy ,,rövid, mint a pünkösdi királyság". Visszacseng ebben a mondatban az Istennővel nászban egyesülő Szent Király sorsa, akit a nász - egyes kultúrákban - után feláldoztak, vére visszament a földbe, hogy aztán onnan új életre ébredjen.

A pünkösdi királylány egyes helyeken eladósorban lévő leány, máshol pedig fiatal kislány volt. Így a pünkösdölésnek is több változata ismert. Ott, ahol lányok és legények a szereplők lakodalmi menetben járják végig a falut a pünkösdölők, a menetben a király kapja a vőlegény és a királylány a menyasszony szerepét.

A lakodalmi menetes pünkösdölés általában közös táncmulatsággal zárult. Ott, ahol kislányt választanak királylánynak a pünkösdölő menet öt kislányból áll. Négy kislány vezeti az ötödiket, akinek fején rózsakoszorú van, kezében pedig kosár rózsaszirmokkal. Házhoz érve megállnak, a királylány feje fölé kendőt feszítenek ki, körbeállják vagy körbejárják, énekelnek és a királylány rózsaszirmokat hint szét.

A pünkösdi pár választása, a lakodalmas menet és az azt követő táncmulatság ,,szelídített" formában hozza vissza az egykori májusi termékenység szertartást. Az Istennőt és az Istent képviselő pár kiválasztása megtörténik, csakúgy, mint régen, kettőjük násza, közösülésben való eggyéválása lakodalmi menetté változik és a végén ott a tánc, az ünneplés, ahol összetalálkozik egymással nő és férfi és imádkoznak a testek az Istennőhöz. A kicsi lányokból választott királylány és menet még inkább kikerüli az ünnep egykori szexuális jellegét, de a szokásban máig megmaradt szimbólumok szépen közvetítik az egykori jelentéstartalmat.

A négy kislány által vezetett kiskirálylány a papnői által kísért Istennő, aki saját magában teljes széthinti a rózsaszirmokat a szerelem virágait és így áldja meg teremtő, életet hozó energiával a falu lakóit és a földet. A királylány feje fölé kifeszített kendő pedig jelképezi az átmenetet a két életszakasz között, a szűz, a leány lecseréli a pártáját az asszonnyá válást jelképező kendőre, a Szűz Istennő Szeretővé válik és méhébe fogadja az új életet.

A pünkösdi mondókák szövege is egyértelműen visszautal a régi szokáshoz.

,,Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem."

,,Soha bizony nem anya szült,
Csak pünkösdi rózsa fajzott,
Hajnali csillag hasított,
Szép fényesen felvirrasztott."

Rózsa

A rózsa a Szerelem Úrnőjének virága, a fa az Istennő maga, a pünkösdi királylány leteszi emberi mivoltát és átengedi a testét az Istennőnek, előlép az Úrnő szerelemtől terhes fájából egy más minőségben, Istennői minőségben.

A ,,nem anyától lettem" kifejezés visszautal a szokásra, hogy egykor a Beltane rituáléban az Istennőt a papnő képviselte, sokszor maga is Beltane nászból született és a Beltane gyermekeknél nem tartották lényegesnek emberi származásukat, az Istennő és az Isten gyermekei voltak ők. Az Istennőtől való származás jelenik meg a második versben is, még egyértelműbben, hiszen a hajnali csillag nem más, mint a Vénusz bolygó, azaz a Szerelem Istennője.

Bodza

Egy másik pünkösdölő szokás a borzakirállyal kapcsolatos. A borzakirály bodzából készített harangszerű köpenyben zöld ágakba öltözött fiúk kíséretében járta körül a falut. A zöld ág egyértelműen összekapcsolódik a természettel, a termékenységgel, a Borzakirály pedig a TölgyKirály, vagy Zöld Ember - az erdő őre, az erdő Istensége - magyar változata lehet.

Az ország több területén is elterjedt szokás volt, hogy a lányok kimentek napfelkelte előtt megfürödni a harmatban, vagy piros alma vizében. Azt tartották ez a titka az arcbőr egy évig való szépségének. A harmatról azt mondja a néphagyomány, hogy az a tündérek könnye, az alma szintén összekapcsolódik a tündérekkel Tündér Ilona gyümölcseként, így a lányok Tündér Ilonának, a Szerelem Istennőjének fiatalságot és szépséget adó mágikus vizében mártóztak meg ilyenkor.

A pünkösdi felkelő naphoz kapcsolódó másik hiedelem, hogy ilyenkor meg lehet pillantani a napban Máriát. Legjobb példa erre a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ahová nagy tömegben érkeznek az emberek, akik közül sokan átvirrasztják a péntek éjjelt és várják a hajnali felkelő nap sugarai között érkező Babba Máriát, a Napba Öltözött Asszonyt. A napban érkező Istennő utalhat az Istennő egykori napistennő minőségére, de utalhat a szent nászra is. Az Istennő és a Nap, azaz az Isten egyesülésére, nászára.

Az Istennő és a Nap násza megjelenik Angliában is, ahol Avebury Beltane ünnepére szentelt kőkörének egyik köve, amely az Istennő szeméremteste úgy van hangolva, hogy a Beltane ünnepén felkelő nap sugarai éppen a kövön található yoni, azaz női szeméremtest alakzatba hatolnak be.

(Veres Kriszta)

Kapcsolódó cikkek:

 



Kapcsolódó információk

Cikkek

Mesés párkapcsolat
Mitől férfi a férfi, mitől nő a nő?
A szeretet rendjei I.
A "belülről" szép férfi
Az ölelésgyógyászat elvei

       

Események

Asztrológia: Útmutató önismeretfejlesztéshez, az élethez - előadás
" És boldogan éltek, míg..." - A párkapcsolat forgatókönyve - Előadás
Párkapcsolat: a Nagy Hazugság

Szakértők

Simonné Gaál Katalin
asztrológus

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS