Hírlevél feliratkozás
Táplálkozás

Talán Ön is lisztérzékeny?

lisztérzékenység, glutén, gluténmentes, diéta, liszt

Ma a betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban vélték, többnyire felnőtteken diagnosztizálják.

A leggyakoribb kérdések a lisztérzékenységgel kapcsolatban. Válaszok és tények egy elég elterjedt autoimmun betegségről és "kezeléséről".

1.    Mennyire elterjedt a lisztérzékenység? Kiket érinthet? (idős, gyerek, férfi, nő stb?)

Ma már a betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban vélték, többnyire felnőtteken diagnosztizálják. A coeliakia megítélése az utóbbi néhány évben jelentősen megváltozott, már nem ritka gyermekbetegség többé: a leggyakoribb krónikus vékony- bélbetegség, amit nagyon gyakran nem ismernek fel. Az európai népesség körében átlagosan 1:100 körüli az előfordulási gyakorisága, a felmérések szerint Magyarországon is hasonló, vagy ennél magasabb potenciális betegek aránya. A genetikai adottságok miatt a betegségre jellemző a családi halmozódás, illetve vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek esetében fel kell vetni a háttérben meghúzódó kezeletlen coeliakiát.  Csak a megyénkben már most 3000 beteg lehet, sajnos nagyon sokan nem tudnak róla!

2.    Tényleg ennyire nehéz diagnosztizálni? (lehet, hogy sokan nem is tudnak róla?)

A diagnózis felállítása egy vérvizsgálattal indul, amikor a specifikus immun-ellenanyagok jelenlétét vizsgálják a vérszérumban: az IgA, az EMA, az IgA + IgG, és az anti-TG antitesteket. A pozitív eredmények után minden esetben — még a gluténmentes diéta bevezetését megelőzően — el kell végezni a vékonybél megfelelő szakaszából vett minta szövettani vizsgálatát is. A coeliakia kialakulásához 3 tényező együttes fennállása szükséges: a coeliakia-specifikus immun-ellenanyagok jelenléte a szövettani vizsgálatok során észlelhető elváltozások, valamint ezek gluténfüggőségének igazolása. A vérvizsgálatokat a későbbiekben évente célszerű megismételni, elsősorban a gluténmentes diéta betartásának ellenőrzése és a beteg gondozása érdekében.

3.    Mit jelent az, hogy autoimmun betegség? Mivel jár a lisztérzékenység? (diéta stb)

Ez egy élethosszig tartó autoimmun betegség mely genetikailag örökletes. A betegség kiváltó faktora a gabonafélékben található glutén!  A szervezet saját fehérjéit támadó kóros immunreakció, amely az érintett szervek működésének zavarát és károsodását okozza. Ha tartósan fennáll vagy a megtámadott szerv nem képes regenerálódni, végleges hiány keletkezik bizonyos működésekben. Ilyen, pl. a cukorbetegség, amely annak a következménye, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei autoimmun reakció miatt elpusztulnak vagy a pajzsmirigy és más hormontermelő szervek alulműködése.

Az autoimmun betegségek általában egy életen át tartanak, mert a kiváltó okokat az orvostudomány kevés kivétellel még nem ismeri. Egyik ilyen kivétel a coeliakia, ahol az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, ám gluténmentes diétával a betegség tünetei teljesen megszüntethetők.

4.    Mivel jár a diéta?


A diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik. A betegségre nincs gyógyszer, kizárólagos terápiája az életen át tartó gluténmentes diéta, azaz a betegeknek a táplálkozásukból ki kell iktatniuk minden olyan ételt, amely akár csak minimális mennyiségben is glutént tartalmaz! Ez azt jelenti, hogy a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak búzalisztből, gabonából, rozsból, zabból, árpából készült kenyeret, tésztát, süteményeket, és így nem étkezhetnek az óvodában, iskolában, munkahelyen sem! Az időben fel nem ismert és kezeletlen betegség súlyos szövődményeket és társult betegségeket okozhat!

5.    Milyen tünetek mögött állhat coeliakia?

  • Krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, vérszegénység, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként.
  • Fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt.
  • Tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is.
  • Fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye.
  • Viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza.
  • Dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség.
  • Visszatérő hólyagok, aphthák a szájban.
  • Máj, pajzsmirigy illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések.
  • Gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák.
  • Más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és ízületi betegségek.
  • Rosszindulatú daganatos betegségeket!

6.    Mi okoz gondot? (árak, egyebek...)

Sajnos a gluténmentes élelmiszerek nagyon drágák, sokkal drágábbak, mint a normál élelmiszerek, így pl. 1 lisztérzékeny gyerek étkeztetése 25-30.000 Ft között van egy hónapban. Az emelt családi pótlékon kívül semmilyen támogatást nem kapnak.  Az árkülönbség pedig igen jelentős:

  • lisztek esetében 10-15-szörös, (900-2100 Ft/kg)
  • kenyérnél 5-10- szeres, (1000-2500 Ft/ 1kg)
  • száraztésztáknál 3—6-szoros, (1500-2200 Ft/kg)
  • kekszek, sütemények esetében 4- 8-szoros. (10 dkg nápolyi 500 Ft)

A magas árakhoz pedig még hozzájön a beszerzési költségek emelkedése: ezeket a termékeket csak kevés üzletben lehet megvásárolni, utazni kell érte nagyobb városokba, vagy postai szállítással megnövelt áron tudják megrendelni.  Beszerezhetőségük is korlátozott – ennek következtében sérül a betegek esélyegyenlősége, életminőségük elmarad az elvárhatótól.    

Problémák:

  • Nagy problémát okoz a gyerekek közétkeztetése, kirándulásokon az ellátásuk. A szülők ételhordóban viszik be az ételeket.
  • Nagyon nehéz helyzetben vannak a főiskolások, egyetemisták, akiknek már nem jár emelt családi pótlék, de még adókedvezményt sem igényelhetnek, mert nem keresnek, tehát teljes ellátásuk a családra hárul.
  • A nyugdíjasok szintén ebben a cipőben járnak, mert ők már nem dolgoznak így nem jár nekik semmilyen kedvezmény.
  • A lisztérzékeny gyerekeket nem viszik el kirándulni és táborokba, pedig ők „csak” lisztérzékenyek.·         A lisztérzékeny gyerekeket nem veszik föl olyan iskolákba, óvodákba, ahol nem tudják, vagy csak nem akarják megoldani az étkeztetésüket.
  • Az éttermek többsége tudatlanul áll, ha egy lisztérzékeny ebédelni vagy vacsorázni szeretne. Nincsenek tisztába a betegség lényegével, ez valahogy kimaradt a képzésükből (szakács, pincér).
Szeretnénk elérni, hogy mind a betegség, mind a betegek élete sokkal ismertebb legyen, és azt is, hogy az egyesületünk munkájával megismerkedjenek a rászoruló betegek és családtagjaik.

Írta: Csehné Sajtos Marianna


Kapcsolódó információk

Cikkek

50 kalóriacsökkentő tipp
A paleolit táplálkozás
Makrobiotika és egészség
Gluténmentes mézes kalács
Cukorbetegség diétája

       

Események

Egészség nap

Szakértők

Termékek

 
  HIRDETÉS

 
 

   Regisztráció szakértőknek



Szakértői bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó


Elfelejtett jelszó
Regisztráció

 
  HIRDETÉS

 
 

Kiemelt partnerek - Ha információra vágysz...





 
  HIRDETÉS

 
 

Címkék

  HÍD Program HÍD Egészségkártya

 

 

Rólunk        GY.I.K.       Felhasználói feltételek       Impresszum        Kapcsolat        Médiaajánlat        RSS