Bert Hellinger figyelt fel arra, hogy testi-lelki bajaink kialakulását nem lehet csak a saját életünk eseményei alapján megérteni. Úgy tűnik, mintha sorsunk elválaszthatatlanul összefonódna a kibővített családunk tagjainak sorsával. Mintha lenne egy közös családi lélek, egy olyan energiamező, amelyben mindenki benne foglaltatik, aki csak a kiterjesztett családhoz, az ún. klánhoz tartozik, függetlenül attól, hogy tudunk-e a létezéséről, vagy nem. Ez a mező, a tagokból összeállt új egész, mint minden rendszer, több mint részeinek összege, és megvannak a saját működési mechanizmusai. Ebbe a nagy egészbe ágyazódik be az egyes ember élete, és sokszor oly módon irányítja azt, hogy az illető arról nem is tud.
A szisztemikus-fenomenologikus családterápia, röviden a "családfelállítás" ennek a mezőnek a "megkérdezése". A módszer a külföldi és a hazai tapasztalatok szerint rendkívül erőteljes, pontos és hatékony. Egyrészt új fényben láttatja az életünket nehezítő bajokat, betegségeket, kudarcokat, másrészt lehetővé teszi, hogy ezeket a terheket nagy katarzisokat okozó csoportos és egyéni foglalkozásokon mintegy letegyük. A módszer hatékonyságát azok a pozitív változások igazolják, amelyek az eddigi foglalkozások résztvevőinek életében – sokszor azonnal – következtek be.
Hellinger módszere megfigyeléseken alapul, ám ennek a mezőnek a létezését Rupert Sheldrake angol biológus és filozófus számos, a nyugati tudomány kritériumainak megfelelő kísérlettel bizonyította (ő morfogenetikus mezőknek nevezi az összetartozó élőlények közötti láthatatlan hálót).
A megfigyelések szerint a családi lélekben / mezőben szigorú törvények uralkodnak, melyek, ha megsérülnek, generációkon keresztül negatív hatással vannak a család tagjaira.
Általában csoportos formában történik, de egyéni foglalkozással is lehetséges. A csoportos formánál az egyén két-három mondatban elmondja témáját, majd a vezető vagy az egyén a csoportból a családtagok helyett megszemélyesítőket választ. Helyüket a térben a vezető jelöli ki, vagy megkéri az egyént, hogy kezeit vállukra téve helyezze el őket úgy, ahogy abban a pillanatban érzi. Ezután magától elindul a személyek mozgása, mintegy ráérezvén az egyén és a hozzátartozó sorsok, események energiájára, kötődéseire. A mozgásban előbb utóbb megjelenítődik a "sérült pont", a kitagadott, elfelejtett, megítélt odatartozó. Ezután következik a tudattalan szeretetből fakadó kötődések feloldása, és a tudatos szeretet kialakítása: az egyén a felvállalt sorsot nagy tisztelettel "visszaadja" annak, akihez az tartozik, gondolkodásmódja ítéletmentessé válik és "elkezdheti" a saját életét.
Forrás: www.jokai-bibl.hu
