A legtöbb embernek, főleg felnőtt korban az élete nagy része bal agyféltekés üzemmódban telik el. Ennek legfőbb oka a beszéd és a mindennapokat erősen befolyásoló ráció szerepe miatt. Elnyomunk magunkban megérzéseket, felbukkanó ötleteket, érzelmeket. Mindenre magyarázatot, választ keresünk, mindent tökéletesen ismerni akarunk, logikát állitunk fel mindenben. Ez a normális, ez az egyszerű, ez a gyakori. A jobb agyféltekés irányitást viszont bonyolultnak, ismeretlennek, netán bizarrnak, sőt, természetellenesnek érezzük. Pedig ha hagyjuk magunkat az érzelmeink és megérzéseink által vezetni, vagy csak megengedjük, hogy nagyobb szerepet kapjanak az életünkben, teljesebb és boldogabb lehet minden napunk. Megtanulható és gondolkodásunk befolyásolható. Elérhető, hogy speciális feladatok megvalósitásához ezt a hajlamot irányitásunk alá vonjuk. Erre szolgáltat bizonyitékot a rajzolás. Négy nap alatt “megtanulunk” rajzolni. Látványos változáson mennek keresztül a résztvevők. Pálcika emberektől indulva a negyedik napon mindenki elkésziti közel fotó minőségű mesterművét.
A rajzolás révén megtanult érzékelés lehetővé teszi a látás egy más, közvetlenebb módját. Az agy szerkesztői funkciója valahogyan kikapcsol és képesek leszünk teljesebben és talán valószerűbben is látni. Miután megtanulunk rajzolni, az élet sokkal gazdagabbnak tűnik, sokkal több látnivalót fedezünk fel és azt, hogy a dolgok körülöttünk milyen gyönyörűek.
A rajzoláson keresztül megismered magadat és megismered a körülötted lévő világot. A cél nem az, hogy egyik vagy másik agyféltekénket háttérbe szoritsuk, elnyomjuk. Erről szó sincs. Csupán az eddig háttérben meghúzódó jobb agyféltekénknek nagyobb teret biztositunk és megtanuljuk észrevenni a jelzéseit, elfogadjuk az általa nyújtott kreativ megoldásokat,de leginkább kiegyenlitve élünk a lehetőségeinkkel és nem szalasztunk el első pillanatra talán bugyutának tűnő, megmagyarázhatatlan alternativákat, amik akár teljes egészében megváltoztathatják és jobbra fordithatják életünket.